Az idősebb generáció nehezen azonosul vele, a fiatalabbak viszont mind jobban ráeszmélnek, hogy az élet számos területén komfortos megoldást kínálhat problémáikra a sharing economy, avagy a közösségi gazdaság. Mindegy, hogy lakhatásról, közlekedésről vagy szórakozásról van-e szó, ha nem a birtoklást helyezzük a fókuszba, sokkal egyszerűbben kielégíthetjük mindennapi szükségleteinket. De lássuk, mit is jelent a közösségi kölcsönzés a gyakorlatban – akár egy autó esetében.
Tegyük fel, hogy nyaralásra készülve azon kapjuk magunkat, hogy a tervezett úticél tömegközlekedéssel csak nagyon körülményesen, nehézkesen megközelíthető. Nem szívesen vesződnénk az átszállásokkal, a rengeteg várakozással, a menetrendhez való kényszerű igazodással. Egy saját autó megoldás lehet ilyen esetben, igaz? Valójában a válasz nem feltétlenül ennyire egyszerű. Egy személygépjármű beszerzése jelentős anyagi ráfordítást igényel, nem is beszélve a használata költségeiről például a rohamosan emelkedő benzinárak mellett, illetve az egyéb fenntartási költségekről, kötelező biztosításról, rendszeres műszaki vizsgáztatásról, esetleges szervizelési költségekről, de akár a parkolásról is. Egy szó, mint száz, egy saját autó akkor is viszi a pénzt – és közben folyamatosan veszít a piaci értékéből –, ha jószerével be sem indítjuk. Ahhoz tehát, hogy ezt a rengeteg terhet legyen értelme magunkra vállalni, tényleg nélkülözhetetlen, mindennapos használati eszközként kell, hogy megjelenjen az életvitelünkben az autó.
Sharing economy: nem kell birtokolnom, hogy használhassam
De mi a helyzet, ha csak alkalmi jelleggel, illetve időszakosan lenne rá szükség? Nos, erre a nem is annyira ritka helyzetre tud egyszerű választ adni a sharing economy. A közösségi gazdaság már az ezredforduló környékén megjelent új üzleti modellként, az internet és az infokommunikációs technológiák fejlődésével pedig napjainkra gyakorlatilag minden háztartásban könnyedén elérhetővé vált. Maradva a példánál: csak azért, mert évente egy-két alkalommal elmennénk egy távolabbi vakációra, nincs feltétlenül szükségünk saját autóra. Bőven elegendő az is, ha ezekre az alkalmakra kölcsönzünk egy autót, esetleg útitársul szegődünk valakihez, aki telekocsis szolgáltatást vállal. A fellépő költség töredéke a saját autó fenntartásáénak, de közben ugyanúgy igénybe tudjuk venni az eszközt, amikor éppen szükségünk van rá. A sharing economy lényege éppen ez: nem az a fő, hogy valamilyen haszontárgyat birtokoljunk, hanem az, hogy bármikor elérhető legyen.
És igen, mint azt a bevezetőben említettük, ez a fajta gondolkodás közelebb áll a mai gazdaságilag legaktívabb generációhoz, az Y vagy ezredfordulós generációhoz, mint az őket megelőző X generációhoz. Legalábbis erre a megállapításra jutott a moszkvai HSE kutatóegyetem egy 2020-ban publikált felmérése. Az eredmények alapján az Y generáció tagjai kevésbé kötődnek a dolgok birtoklásához, illetve sokkal szívesebben kölcsönöznek barátoktól. Akár a közösségi médián keresztül olyan eszközöket, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak. Idegenkednek is a nagyobb befektetésektől, és pláne nem szeretnek olyasmiért pénzt kiadni, amit utána csak egyszer-egyszer használnának.
A modell egyébként számos jól ismert platform alapja. Elég csak olyan népszerű streamingszolgáltatókra gondolni, mint a Netflix és a Spotify, amelyek havidíjért cserébe filmek, sorozatok és zenék széles kínálatát teszik elérhetővé az előfizetés idejéig. Nem kell zenei albumok egész sorát megvennünk hatalmas pénzekért. Amikor csak kedvünk tartja, egy kisebb összeg fejében szinte korlátlanul válogathatunk kedvenc előadóink számaiból. Ugyanez az elv az élet szinte bármely területén alkalmazható. Mi több, az online tér könnyű hozzáférhetőséget biztosít a kölcsönzéshez, ennek köszönhetően valójában bárkiből lehet bérbeadó és bérbevevő egyaránt. A nyaralásra egy magánszemély autóját is kikölcsönözhetjük, amivel ő is jól jár, hiszen a máskülönben kihasználatlanul álló eszköze így pénzt termelhet számára. Mindez egyszersmind egy fenntarthatóbb, rugalmasabb életmódot is lehetővé tesz, ami a jelenkor egyre szűkösebbé váló erőforrásai mellett közel sem mellékes szempont.
Rentyz – a kölcsönzés mekkája
Úttörő hazai startupként a Rentyz egy helyen ad teret a bérbeadóknak és bérbevevőknek voltaképpen bármilyen eszköz kölcsönzéséhez. Legyen szó akár egy kiadó lakás, személygépjármű, elektronikai eszköz, vagy akár csak egy kerti szerszám. Az oldalra magánszemélyként és kölcsönzőcégként is pár kattintással feltölthetjük mindazon haszontárgyainkat, amelyek mások segítségére lehetnek. A kínálatot böngészve pedig – előre meghatározott kölcsönzési díj ellenében – igénybe is vehetik azokat tőlünk. Az automatikus szerződésgeneráló szolgáltatás révén a jogi keretet is másodpercek alatt megteremthetjük a közösségi alapú kölcsönzéshez. Így sem a bérbeadónak, sem a bérbevevőnek nem kell esetleges félreértésektől tartania a tranzakció során. Mindazonáltal a rendszer igazi bizalmi faktorát a felhasználói értékelések biztosítják. Ezek révén könnyedén megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban azt kapjuk-e majd a kölcsönzés során, amit az adott hirdetés ígér.
Bár a sharing economy jelenségével sokan csak manapság ismerkednek, az valójában már egyáltalán nem a jövőt, hanem a jelent képviseli. A technológia mindenki számára elérhető egy finanszírozhatóbb, egyszersmind fenntarthatóbb gazdasági berendezkedés kialakításához. Csak rajtunk múlik, tudunk-e élni vele.
